#tippek és tanácsok
Mire figyeljünk az online kereskedési platformoknál?
2023. április 10. hétfőValószínűleg mindenki vágyik rá, hogy több pénze legyen. Számos olyan befektetési lehetőséggel találkozhatunk a neten, amely rövid idő alatt nagy hasznot ígér. Az ilyen online kereskedési platformok azonban nemcsak a nyereség ígéretét hordozzák, de számos kockázatot is.
Az online kereskedési platformok az utóbbi időben gombamód megszaporodtak. Sok hazai és külföldi szolgáltató kínál lehetőséget arra, hogy felületükön olyanok is próbára tegyék magukat például a forex és kripto piacon, akik korábban nem merték. Mielőtt azonban nehezen megspórolt pénzünket ily módon befektetnénk, érdemes jobban megismerni a platformot és a kínált lehetőséget.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján számos jó tanács és figyelmeztetés olvasható az ilyen ügyletekről, a befektetés mögött álló cégről, a szerződési feltételekről. A magas megtérülést ígérő ügyletek azonban általában magasabb kockázattal járnak. Fontos az is, hogy a platformot külföldi vagy belföldi cég üzemelteti, hiszen egy esetleges pénzügyi fogyasztói jogvita esetén az MNB által felügyelt céggel szemben eljárhat az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület (Testület), azonban külföldi cég esetén előfordulhat, hogy nem.
A Testület csak olyan külföldi szolgáltatóval szemben járhat el, amely az Európai Gazdasági Térség (EGT) egyik tagállamában rendelkezik székhellyel, illetve, ha úgy nyilatkozik, hogy az eljárásnak és a meghozandó kötelezést tartalmazó határozatnak aláveti magát. Ellenkező esetben az EGT-n belül a megfelelő FIN- NET tag testülethez fordulhat az ügyfél kérelmével, vagy ügye áttételét kérheti.
A FIN-NET egy olyan alternatív vitarendezési fórumokat összefogó hálózat, amelynek tagjai egymással együttműködve próbálják meg a határon átnyúló vitákat kezelni. Ha a panaszolt pénzügyi szolgáltató nem rendelkezik az EGT-n belül székhellyel, telephellyel, akkor a Testületnek nincs hatásköre az eljárásra és valószínűleg egyik FIN-NET tagnak sem.
Jó néhány legálisan működő online kereskedési szolgáltató honlapjait másoló, nem jogszerűen működő platform is jelen van „szolgáltatóként”. Egyes csalók nem is törekszenek arra, hogy legálisnak tűnjenek. A csaló platformok közös jellemzője, hogy nincsenek kapcsolatban tényleges piacokkal, áltermékeket, álinformációkat jelenítenek meg. Azt a látszatot keltik, hogy a fogyasztó ténylegesen befekteti a pénzét. A korábbi nagyon „sikeres befektetések” miatt egyre nagyobb összegek befektetésére késztetik, sok esetben akár még telefonon, e-mailben vagy más online csatornákon keresztül is biztatják a gyanútlan befektetőt. Lehet, hogy a fogyasztók évekig nem veszik észre, hogy csaló oldalon regisztráltak és fektetettek be.
Akkor fognak gyanút, amikor megpróbálják kivenni a pénzüket. Először csak problémásnak fog tűnni, végül nem jutnak hozzá. Így szembesülnek a csalással. Az üzemeltető cég elérése azért fulladhat kudarcba, mert vagy nem azonosítható a platform mögött álló cég, vagy az offshore működtetésű és teljességgel elérhetetlen.
A csaló cég ellen általában rendőrségi feljelentést tesznek az áldozatok. Mivel az adott online kereskedési platformra általában átutalással vagy bankkártyás tranzakcióval töltöttek fel pénzt, gyakran bankjukhoz fordulnak jogorvoslatért, vagy az egyes utalásokat, bankkártyás tranzakciókat fogadó bankhoz. Ilyenkor mindig e szolgáltatók felelősségét keresik abban, hogy csalás áldozatává váltak. Úgy vélik, hogy a bankoknak tudniuk kellett volna, hogy csalók számlájára kerülnek az átutalt vagy bankkártyás tranzakcióval teljesített összegek.
Ha a kedvezményezett bankja ellen indítják meg az eljárást, a Testület sajnos nem tud eljárni, mert nincs pénzügyi fogyasztói jogviszony a kereskedő bankja, illetve a károsult között. Sok tranzakció nem is a platform, hanem több cég bankszámláján vagy akár magánszemélyek bankszámláján köt ki anélkül, hogy a „befektető” ezt észlelte volna.
A saját számlavezető pénzügyi szolgáltatóval szemben is nehézségekbe ütközik az érdemi jogorvoslat, hiszen a kifogásolt tranzakciókat szinte minden esetben maga a károsult kezdeményezte, indította és hagyta jóvá. Utólag már nem igazán van esélye annak, hogy ilyen módon visszaszerezze a pénzét. Ahogy valamennyi pénzügyi ügyletnél, itt is ezért fontos a későbbi kármentés helyett a megelőző tájékozódás.
efektetés előtt szánjunk időt a platform szolgáltatójának megismerésére. Nézzük meg, hogy a belföldi szolgáltató rendelkezik-e az MNB engedélyével, a külföldi szolgáltató pedig megfelelő felügyeleti engedéllyel. A külföldi felügyeletek és az MNB is közzé teszi honlapján a már ismert csaló, vagy gyanús cégekkel szembeni figyelmeztetéseit.
Legyen gyanús a hirtelen nagy hasznot ígérő befektetés, mert az ritkán valós és akár nagy veszteséget is szenvedhetünk! Minden esetben előre olvassuk el a szerződéses feltételeket és a kereskedési szabályzatokat.
Hasznos előzetesen tisztázni a panasztételi és jogorvoslati lehetőségeket is. Különösen a külföldi pénzügyi szolgáltatók esetén. Semmiképpen ne adjuk meg a kártyaadatokat, ne töltsünk le elektronikai eszközeinkre távoli elérést biztosító szoftvereket. Átutaláskor vagy bankkártyás tranzakciónál ellenőrizzük a kedvezményezett kilétét. Ébresszen gyanút, ha ismeretlen személy vagy cég számlájára kérnek utalást, esetleg a tranzakciót jóváhagyó kódot tartalmazó SMS-ben a tranzakcióhoz nem köthető kedvezményezett neve vagy tranzakció típus szerepel.
Érdemes az MNB honlapján kívül az interneten is rákeresni az adott szolgáltatásra, szolgáltatóra. Hasznos információkat szerezhetünk például fórumokon, egyéb weboldalakon, egyéni tapasztalatokat, véleményeket keresve. Ha mindenképpen az online kereskedési platformokat választjuk, feltétlenül megbízható céget keressünk. Ne kerülhessenek bűnözők kezébe a hosszú évek alatt összegyűjtött megtakarítások, a nyugdíjas évekre összekuporgatott pénzek.
*A szerző a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület tagja
„Szerkesztett formában megjelent 2023. március 1-jén az Origo.hu oldalon.”
Dr. Cserépi Judit*