Az újabban terjedő „NFC-s módszer” során a csalók a mobiltelefonok érintés nélküli kommunikációs technológiáját használják ki. A megtévesztés különösen veszélyes, mert az áldozat bankkártyája a csalás során végig nála maradhat, miközben a pénze illetéktelenekhez kerülhet.

Mi az az NFC?

Az NFC (Near Field Communication) egy rövid hatótávolságú, vezeték nélküli technológia, amely lehetővé teszi, hogy egymáshoz közel helyezett eszközök adatokat cseréljenek. Ezt használjuk például az érintéses bankkártyás fizetésnél vagy a telefonnal történő fizetés során. Maga a technológia a mindennapokban biztonságosan használható, a veszélyt az jelenti, ha a csalók megtévesztéssel ráveszik az áldozatot arra, hogy egy rosszindulatú alkalmazáson keresztül használja.

Hogyan működik a csalás?

A támadás gyakran egy telefonhívással kezdődik: a csaló banki ügyintézőnek vagy más megbízhatónak tűnő személynek adja ki magát, és nyereményt, jóváírást vagy egy korábbi befektetésből származó hozamot ígér. Ezután arra kéri az áldozatot, hogy töltsön le egy alkalmazást, amely hozzáférést biztosíthat a telefonjához, majd érintse a bankkártyáját a készülékhez. A rosszindulatú alkalmazás az NFC segítségével megszerzett kártyaadatokat továbbíthatja a csalók eszközére. Az elkövetők ezeket felhasználva fizetési műveleteket kezdeményezhetnek, miközben a bankkártya fizikailag továbbra is a tulajdonosnál van. A csalók a veszteség növelése érdekében PIN-kódot is kérhetnek, illetve a kártyalimit megemelésére próbálhatják rávenni az áldozatot.

Milyen intő jelekre figyeljünk?

• Váratlan pénzügyi ígéret: nyereményt, jóváírást vagy hozamot kínálnak telefonon, és ezért cserébe valamilyen műveletet kérnek.
• Alkalmazástelepítés: ismeretlen személy arra kér, hogy tölts le egy alkalmazást, akár egy állítólagos biztonsági ellenőrzés érdekében.
• A bankkártya telefonhoz érintése: arra utasítanak, hogy a kártyádat érintsd az okostelefonodhoz.
• Bizalmas adatok kérése: elkérik a PIN-kódodat, banki belépési adataidat, vagy a kártyalimit megemelésére próbálnak rávenni.
• Sürgetés és nyomásgyakorlás: azt állítják, hogy azonnal cselekedned kell, különben elveszíted a pénzt vagy az ígért juttatást.

Hogyan védekezhetünk?

A legfontosabb szabály, hogy soha ne telepítsünk alkalmazást ismeretlen személy kérésére, és ne érintsük a bankkártyánkat a telefonunkhoz azért, mert erre egy banki ügyintézőnek vagy más megbízhatónak tűnő személy utasít bennünket. Ne adjuk meg a PIN-kódunkat, a banki belépési adatainkat, és ne emeljük meg a kártyalimitet idegen kérésére. Ha valaki pénzt szeretne utalni nekünk, ehhez a bankszámlaszámunk elegendő, nincs szüksége a bankkártyánkra vagy a PIN-kódunkra.

Gyanús hívás esetén szakítsuk meg a beszélgetést, majd saját magunk keressük fel bankunkat annak hivatalos elérhetőségén. Ha már telepítettük az alkalmazást, megadtuk adatainkat vagy jogosulatlan tranzakciót észlelünk, haladéktalanul értesítsük a bankunkat, kérjük a szükséges hozzáférések és a bankkártya letiltását, valamint tegyünk rendőrségi feljelentést. A gyors reagálás segíthet mérsékelni a további károkat.

Nem minden NFC-s érintés jelent csalást

Az NFC-technológia számos hétköznapi helyzetben megkönnyíti a fizetést, és önmagában nem jelent veszélyt. Előfordulhat például, hogy egy vásárlás visszatérítésekor a kereskedő arra kéri a vásárlót, hogy érintse a fizetéshez használt bankkártyáját vagy telefonját a terminálhoz. Hasonló megoldással találkozhatunk kézműves vásárokon, piacokon vagy kisebb vállalkozásoknál is, ahol a kereskedő saját, erre a célra beállított okostelefonját használja bankkártya-elfogadó eszközként. Ezek önmagukban teljesen legitim fizetési műveletek lehetnek.

A lényeg a körülmények tudatos mérlegelése. Mielőtt a kártyánkat vagy a telefonunkat egy eszközhöz érintjük, győződjünk meg arról, hogy értjük, milyen műveletet végzünk, és ellenőrizzük a tranzakció összegét, valamint a fizetés vagy visszatérítés célját. Ne feledjük: a csalók nem feltétlenül egy veszélyesnek tűnő technológiával próbálkoznak, sokszor éppen egy megszokott, kényelmes és hasznos megoldás működését használják ki, hogy megtévesszék az áldozataikat. Gyanúra elsősorban nem az NFC használata, hanem a szokatlan körülmények adnak okot: például ha egy váratlan telefonhívás során egy ismeretlen személy alkalmazás telepítésére, a bankkártya telefonhoz érintésére, PIN-kód megadására vagy a bankkártyalimitek megemelésére próbál rávenni bennünket.

A cél nem az, hogy elkerüljük az NFC használatát, hanem az, hogy a technológia helyett a tranzakció körülményeit és a másik fél kéréseit mérlegeljük.