A január kiemelt időszaknak számít az utazással kapcsolatos átverések szempontjából. A felhasználók tömegesen keresnek kedvező ajánlatokat, ami ideális támadási felületet biztosít az online csalók számára.

Hogyan történik?

A csalási módszer jellemzően egy, a közösségi médiában megjelenő, hitelesnek tűnő hirdetéssel indul, amely gyakran legitim, ismert utazási iroda eredeti hirdetésének megtévesztő másolata, vagy mesterséges intelligencia segítségével generált tartalom. Az ajánlat általában szokatlanul kedvező. Például egy kéthetes spanyolországi nyaralást a piaci árnál jelentősen alacsonyabb összegért kínálnak. A csalók ráadásul gyakran időnyomást is alkalmaznak: az olyan sürgető üzenetekkel, mint „utolsó helyek”, „csak 24 óráig elérhető” vagy „csak néhány érhető el ezen az áron”, pszichológiai nyomást gyakorolnak a felhasználókra, csökkentve a racionális döntéshozatal esélyét.

A hirdetésre kattintva az áldozatot arra kérik, hogy adja meg személyes adatait, majd jellemzően egy üzenetküldő alkalmazáson (például WhatsApp) keresztül veszik fel vele a kapcsolatot. Itt egy meggyőző, ügyintézőnek álcázott csaló részletesen ismerteti a foglalás lépéseit. A fizetést banki átutalás formájában kérik, majd a tranzakciót követően általában megszakítják a kapcsolatot az áldozattal. A lefoglalt nyaralás természetesen nem létezik.

Hogyan előzhetjük meg?

A védekezés alapja a felhasználói tudatosság:

• Utazást kizárólag megbízható, ellenőrizhető weboldalon foglaljunk, ne csevegőalkalmazáson keresztül.
• Mindig ellenőrizzük a böngészőben megjelenő webcím (URL) hitelességét.
• Legyünk tisztában azzal, hogy a sürgetés és a lemaradástól való félelem kihasználása egy gyakori manipulációs eszköz.
• Óvakodjuk a „túl szép, hogy igaz legyen” ajánlatoktól.

Amennyiben felmerül a gyanú, hogy csalás áldozatává váltunk, haladéktalanul vegyük fel a kapcsolatot a bankunkkal, majd értesítsük az illetékes hatóságokat!

Az eredeti cikk a Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet (NKI) weboldalán érhető el.