A tapasztalatok azt mutatják, hogy minél nagyobb egy esemény, annál intenzívebb a hozzá kapcsolódó online visszaélések megjelenése. A csalók jegyértékesítő platformok, szállásfoglaló oldalak vagy ingyenes közvetítést kínáló felületeken keresztül jelennek meg, miközben valójában adathalász tevékenységet folytatnak, kártevő szoftvereket terjesztenek, vagy a felhasználók személyes és banki adataira pályáznak.

A most kezdődő labdarúgó-világbajnokság jelentősen növeli az online sportfogadások volumenét. A kiberbűnözők ilyenkor célzottan használják ki a szurkolók lelkesedését és jóhiszeműségét, hogy különféle csalási módszerekkel minél több személyes adatot szerezzenek meg. A visszaélések formái rendkívül sokrétűek: a klasszikus adathalász linkek és hamis ajánlatok mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a fejlett technológiák is. A támadók például mesterséges intelligenciával előállított, manipulatív tartalmakat alkalmaznak, így akár ismert labdarúgók, edzők és sportvezetők arcát és hangját felhasználva úgynevezett deepfake videókban hirdetnek megtévesztő nyereményjátékokat vagy „garantált megtérülést” ígérő fogadási tippeket.

A Szerencsejáték Zrt. a növekvő kockázatokra reagálva figyelemfelhívó kampányt indít, melynek célja, hogy átfogó képet adjon a sporteseményekhez kapcsolódó leggyakoribb csalástípusokról és trendekről, valamint felhívja a figyelmet az online sportfogadáshoz kötődő biztonsági veszélyekre. A kampány kiemelten foglalkozik a megelőzés és a védekezés lehetőségeivel, segítve a felhasználókat a tudatos és biztonságos online jelenlét kialakításában. A társaság emellett hangsúlyozza az illegális szerencsejáték-oldalak kockázatait, valamint a személyes és pénzügyi adatok védelmének fontosságát, valamint kiemelt figyelmet fordít arra is, hogy a felhasználók tisztában legyenek a kiskorúakat és sérülékeny csoportokat védő szigorú hazai szabályozások jelentőségével.

A szakértők szerint a kiberbűnözők egyre kifinomultabb és célzottabb módszerekkel dolgoznak, ezért a felhasználók részéről kulcsfontosságú a tudatosság, ezért is javasolják, hogy az azonnali kattintás helyett minden esetben ellenőrizzük az üzenetek forrását, valamint figyeljünk a gyanús jelekre, például a hibás nyelvezetére, a szokatlan megfogalmazásokra vagy a pontatlan webcímekre. A biztonságtudatos magatartás és a higgadt döntéshozatal jelentheti a leghatékonyabb védelmet a digitális térben.