A csalók azt állítják, hogy a Microsoft technikai támogató részlegéről telefonálnak, és arról szeretnék meggyőzni az áldozatot, hogy számítógépét valamilyen veszély fenyegeti (például, hogy az vírusos lett), amit segítenek elhárítani. A hívások során a csalók angolul beszélnek, azonban a hívószámot meghamisítják (ezt a csalási technikát hívószám-spoofing-nak is nevezik), ami magyar telefonszámként jelenik meg a hívott félnél.

Az NBSZ NKI-hoz jelentett esetekben a csalóknak jellemzően nem sikerült rászedniük a hívott feleket, akik többnyire egyszerűen csak bontották a vonalat, azonban így is volt olyan, aki csak akkor kapcsolt, amikor a csalók már a bankkártya adatait kértek tőle. Érdemes tehát felhívni a figyelmet arra, hogy a kiberbűnözők nemcsak bankok dolgozóinak, hanem call centerek (ügyfélszolgálat) munkatársainak is kiadják magukat.

Hasonlóan az AnyDeskes csalásokhoz ¦ amire a legjobb példa a KiberPajzs együttműködés keretében készített korábbi tippünk ¦ a csalók megpróbálják rávenni az áldozatot arra, hogy telepítsen egy programot az eszközére. A mostani esetek során ez nem az AnyDesk, hanem a RemoteApp volt, egy azon szoftverek közül, amivel egy csaló átveheti az irányítást az áldozat számítógépe felett.

Ezzel a hozzáféréssel telepíthet akár káros programokat is (éppen ezzel fertőzve meg a számítógépünket), így még könnyebben győzi meg az áldozatot arról, hogy a számítógépen kritikus problémák vannak, amelyeket sürgősen javítani kell. Ezután előbb-utóbb arra terelik az áldozatot, hogy adja meg bankkártya adatait vagy lépjen be a netbankjába, amihez így a csaló is hozzáférhet.

A csalásokfajtákról tudjon meg többet a https://kiberpajzs.hu/csalastipusok oldalunkon.