A közösségi média teljes körű uralma alatt és az AI térhódításával a minimum, hogy az ember óvatos, ha lát valami hirdetést. Sz. Péter Tolnáról egy kérdést is megfogalmazott egy kecsegtető ajánlat kapcsán. „A telefonomon ugrott fel egy cikk a kriptovaluták nyereségeiről. Utánaolvastam, nagy a kockázat. Bárki bármit leírhat az interneten?” – tette fel a kérdést, amire Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára ad választ.

„Itthon is egyre több pénzügyi, befektetési véleményvezért (pénzügyi influenszer, azaz finfluenszer) ajánl számunkra – akár „gyors meggazdagodást” ígérő – befektetési lehetőségeket a közösségi médiában. Más termékekkel szemben viszont ezek népszerűsítése akár súlyos pénzügyi következményekkel járhat nekünk a későbbiekben. Egy nemrég indult európai és hazai kampány ezért arra figyelmezteti a finfluenszereket, hogy ha anyagi veszteséget ér minket miattuk, akár jogilag is felelősségre vonhatók” – vágott bele a szakértő.

A befektetési véleményvezéreknek le kell írniuk a cikkeikben – nem apró betűkkel, hanem számunkra is egyértelműen, például a „hirdetés” vagy „reklám” megjelölésekkel –, ha ajándékot, jutalékot kapnak vagy bármilyen előnyhöz jutnak az általuk adott ajánlataikért.

Jelezni kell a magas kockázatot

Emellett egyértelműen, nem félrevezetően és kiegyensúlyozottan azt is pontosan be kell mutatniuk, ha az általuk népszerűsített befektetések magas kockázatot jelentenek számunkra. A devizaügyletek, a különböző lejárati határidőkre, árfolyam-emelkedésekre vagy -esésekre játszó termékek, vagy (az értéküket akár hirtelen jelentősen változtató) kriptovaluták esetében például ez a rizikó óriási. Ezeknél nemcsak a hozamtól eshetünk el, de akár befektetett teljes tőkénket is elveszíthetjük.

Gyanús, ha csak előnyről van szó

Gyanakodjunk, ha egy médiaajánlat kizárólag a befektetés előnyeiről szól, s nem ír le semmiféle kockázatot annak kapcsán, ezért nem tűnik őszintének! Szintén elgondolkodtató lehet számunkra, ha az internetes cikkekben nyomás gyakorolnak ránk, sürgetnek a minél gyorsabb befektetésre, mondván, rövidesen „elveszik ez a fantasztikus lehetőség”. Ami túl jól hangzik, hogy igaz legyen, az általában nem is igaz.

„Itthon csak az MNB engedélyével lehet befektetési tanácsadást nyújtani, személyre szabott ajánlásokat arról, hogy konkrétan mibe fektessünk (vagy éppen mibe ne). A pénzügyi felügyelet honlapján bemutatja, hogy kinek van ilyen engedélye, s az eligazodásban az MNB ügyfélszolgálata is segít nekünk. Mielőtt bárki javaslatát megfogadjuk, és pénzt fektetünk be, ellenőrizzük, hogy legális közvetítővel, tanácsadóval állunk-e szemben!” – adott megfontolandó tanácsot Binder István.

Oktatással indulhat a dolog, de azzal is óvatosan!

Egyes esetekben előfordulhat az is, hogy első körben csak befektetési képzésre (pénzügyekben művelődni egyébként sosem árt!), oktatásra kapunk meghívót. A kezdeti időszakban valóban hasznos tanácsokat kapunk, szimulált befektetési tevékenységet végezhetünk gyakorlásképpen, vagyis nem valódi, de az igazihoz hasonlító tranzakciókat, kereskedési műveleteket végezhetünk.

Megeshet azonban, hogy a „képzés” egy pontján jelzik nekünk, hogy immár valódi befektetési műveleteket is végezhetünk (akár a tanácsadóknak vagy a kereskedési online platform használatáért fizetett díj fejében). Mielőtt ebbe belevágnánk, mindig tisztázzuk, hogy a nekünk ajánlatot adónak pontosan milyen engedélye vagy regisztrációja van a tevékenységére!

Az eredeti hír a Blikk oldalán olvasható.