Egyre tudatosabbak az emberek az online térben, azonban a kiberbűnözők az MI eszköztárát is élesítik, a tét pedig már nem aprópénz. Online befektetési csalások témában és más, napjainkban gyakori visszaélésekről tartott sajtótájékoztatót Sütő Ágnes, a KiberPajzs társ-projektgazdája, a programba bekapcsolódó Befektető-védelmi Alap (Beva) ügyvezető igazgatója, dr. Töreki Sándor r. vezérőrnagy bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes, és Kardos Ferenc, a Médiaunió Alapítvány ügyvezetője 2026. március 24-én Budapesten, a Rendőrségi Igazgatási Központban.

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint éves alapon csökken a sikeres online pénzügyi csalások száma és az okozott kár, ami kedvező trend. Ebben egyre meghatározóbb szerepet játszik a lakosság tudatosságának erősödése: az ügyfelek mind gyakrabban ismerik fel a gyanús jeleket, és felelősebben kezelik adataikat – ez a tudatos magatartás ma már a védekezés egyik legfontosabb pillére. A fejlett védelmi megoldások – köztük a Központi Visszaélésszűrő Rendszer és a mesterséges intelligenciára épülő banki monitoring – szintén kulcsszerepet játszanak a kockázatok mérséklésében.

Ugyanakkor a támadók folyamatosan adaptálódnak: célzottabb és kifinomultabb módszerekkel akár kiugró veszteséget is képesek előidézni, és a bűnügyi fenyegetések száma várhatóan tovább fog emelkedni a jövőben is, köszönhetően az automatizálásnak, mesterséges intelligencia és gépi tanulás alkalmazásának. Ez indokolttá teszi a fokozott éberséget és az intő jelek felismerését. A KiberPajzs Program keretében megvalósuló hazai együttműködés érdemben erősíti a védekezést, támogatva mind a tájékoztatást, mind a pénzügyi és hatósági szereplők összehangolt fellépését.

„2025-ben a rendőri eljárásokban 22 722 online elkövetett csalást regisztráltak a Mátrix Projekt keretében. A visszaélések többségét továbbra is a pszichológiai manipuláción alapuló csalások okozzák. A rendőrség egyre nagyobb arányban deríti fel az online csalások elkövetőit, és 3,9 milliárd forint bűnözőkhöz kerülését akadályozták meg. Több mint 7 ezer gyanúsítottat hallgattunk ki, a bankok segítségével 2400 gyanús műveletet tudtunk megakadályozni” – emelte ki dr. Töreki Sándor r. vezérőrnagy.

A legelterjedtebb online csalási formák közé tartoznak a befektetési csalások. Ezek jellemzője, hogy az elkövetők általában magas nyereséget és irreálisan gyors megtérülést ígérnek, amelynek útján az ügyfél gyorsan és egyszerűen megsokszorozhatná a befektetését.

Az online befektetési csalások nem úgy indulnak, hogy „átverés” felirat villog a képernyőn, hanem úgy, hogy minden „túl szép és túl sürgős”! A csalók ma már profi hirdetésekkel, „tanácsadókkal”, hitelesnek tűnő felületekkel dolgoznak, és egyetlen dolgot akarnak: hogy ne gondolkodj, hanem utalj!

A Médiaunió Alapítvány és a Magyar Bankszövetség „A kulcs te vagy!” kampányának aktuális fókuszában az egyre gyakoribb befektetési csalások állnak. Ezek az online átverések a legtöbbször meggyőzéssel, nyomásgyakorlással és érzelmi manipulációval indulnak, a cél pedig egyszerű: rávenni az áldozatot, hogy saját maga utaljon, sokszor egyre nagyobb összegeket.

Hogyan működik az online befektetési csalás?

A rendőrségi tapasztalatok szerint az átverés gyakran közösségi médiás hirdetéssel indul, ami magas hozamot, „biztos tippet” és „exkluzív hozzáférést” ígér, gyakran ismert személyek vagy nagyvállalatok nevével, arcképével visszaélve. A cél, hogy az áldozat egy regisztrációs oldalra kerüljön, majd telefonon vagy üzenetben „segítsenek” neki a befektetésben.

A rendőrségi összefoglalók alapján a leggyakoribb minták:

• fiktív vagy túlárazott befektetési termékek, amelyek mögött nincs valós érték vagy befektetési tevékenység;
• „garantált hozamok” ígérete, irreális számokkal, a kockázat elhallgatásával;
• piramisjátékok, ahol a kifizetések az új belépők pénzéből történnek;
• engedély és felügyelet nélküli szolgáltatók, átláthatatlan háttérrel;
• hamis dokumentumok „hivatalos” látszattal: ismert logók, brandek jogosulatlan felhasználásával, álgaranciákat és biztosítékokat bemutató papírok és állítólagos felügyeleti üzenetek.

Egyre gyakrabban találkozunk olyan hirdetésekkel és „befektetési oktatásnak” álcázott tartalmakkal is, amelyek gyors, biztos nyereséget ígérnek, és épp a sürgetéssel próbálják elérni, hogy ne maradjon idő az ellenőrzésre. „A KiberPajzs Program egyik legfőbb célja, hogy mindenki időben felismerje a gyanús jeleket, és felhívjuk a figyelmet a csalási aktuálisokra a kibertérben. A könnyű pénz ígérete mindig magas kockázatot jelent” – mondta Sütő Ágnes.

„Az online befektetési csalásokban az a veszélyes, hogy bár kívülről sokszor teljesen hitelesnek tűnnek, az árulkodó jel mégis mindig ugyanaz: kiugróan magas, garantált hozamot ígérnek, és sürgetnek – azt akarják, hogy ne ellenőrizz, hanem utalj” – mondta Kardos Ferenc, a Magyar Bankszövetség és a Médiaunió Alapítvány közös, „A kulcs te vagy!” című kampányának vezetője.

A befektetési csalások szintén gyakori jellemzője, hogy az elkövetők nem egyszeri megkereséssel próbálkoznak, hanem ismételt kapcsolatfelvétellel, fokozatos bizalomépítéssel és egyre erősebb ráhatással igyekeznek bevonni az áldozatot; az Europol szerint külön figyelmeztető jel, ha valakit kéretlenül és visszatérően keresnek meg befektetési ajánlatokkal, míg az FBI arra hívja fel a figyelmet, hogy egyes befektetési és kriptovalutás csalások során a csalók napok vagy akár hetek alatt építik ki a bizalmat, mielőtt pénzmozgásra ösztönöznék a sértettet.

Amikor a csalók nyertek...

De hogy is néz ki mindez a gyakorlatban? A csalók aktualitásokkal igyekeznek hitelesíteni a sztorijukat. Néhány hete kezdett terjedni például egy olyan átverés, amikor egy ismert hírportál cikkének látszó, hibátlannak tűnő oldal egy nemrég elhunyt népszerű színész nevével visszaélve, egy „AI-vezérelt csodabefektetésre” terelte az olvasót. Az árulkodó jel az volt, hogy a címsor alapján az oldal nem a hírportálhoz tartozott, és az oldalon szinte semmi nem működött, csak az az egy link, ami egy hamis befektetési oldalra vitt – amely annyira élethű, hogy sajnos voltak, akik bedőltek a trükknek.

Egy másik regisztrált esetben az átverés egy közösségi médiás hirdetésből indult, majd telefonon „segítséget” ajánlottak, és rávették az áldozatot, hogy egy olyan alkalmazást telepítsen, amivel távolról át tudták venni az irányítást a készüléke felett. Ezután a sértettel 12 millió forintot utaltattak el. A csalás csak később, egy 112.000 forintos tranzakciónál tűnt fel az illetőnek, mivel azt már nem ő kezdeményezte.

Rendőrségi esetleírásként szerepelt olyan történet is, ahol egy Facebook-hirdetés után először 250 eurót utaltattak el busás és gyors nyereség reményében, majd lépésről lépésre további befizetésekre vették rá az áldozatot, miközben egy linken „követhette” a befektetése állítólagos eredményét. Az áldozat ördögi körbe keveredett: a csalók a folyamat során több pénznemben kértek pénzt (euróban és dollárban), majd amikor a sértett ki akarta venni a pénzét, újabb befizetést követeltek „feltételként” (1100 dollárt), később pedig egy állítólagos blokkolás feloldására hivatkozva közel egymillió forintot. A kiutalás végül soha nem történt meg...

Mit tegyünk, ha baj van?

Ha felmerül a gyanú, hogy valaki átverés áldozata lett, fontos, hogy mielőbb cselekedjen:

• Azonnal hívjuk a bankunkat, és jelentsük be: „csalás áldozata lettem”. Kérjük a bank intézkedését, lehetőség szerint az érintett tranzakciók visszahívását, a hozzáférések tiltását;
• Mentsünk el minden bizonyítékot: üzenetek, e-mailek, linkek, képernyőképek, utalási bizonylatok;
• Tegyünk feljelentést a rendőrségen (személyesen, telefonon a 112-n vagy elektronikusan);
• Ha távoli hozzáférést adtunk, szüntessük meg, és gondoskodjunk vírusvédelemről, illetve a jelszavak módosításáról.

Fontos figyelmeztetés: az online befektetési csalások után gyakran a „helyreállítási csalás” (recovery scam) következik, amikor valaki „ügyvédnek” vagy „hatósági embernek” adja ki magát, és pénzért cserébe az ellopott összeg visszaszerzését ígéri. Valójában senki sem kér pénzt azért, hogy visszaszerezze az ellopott pénzünket, ha ezért „díjat” kérnek, az újabb csalás!

Hatvan másodperces ellenőrzés utalás előtt

A legfontosabb szabály, hogy megelőzzük a bajt: semmit ne higgyünk el bemondásra, mindent ellenőrizzünk.

1. Engedélyek és nyilvántartások

• Mindig győződjön meg arról, hogy a befektetési szolgáltató rendelkezik-e engedéllyel a tevékenység végzésére! Magyarországon befektetési szolgáltatást az MNB engedélyével rendelkező szereplő nyújthat legálisan. Határon átnyúló, külföldi szolgáltatók esetén az adott ország felügyeleti hatósága adja ki az engedélyt a legális szereplőknek. Ha egy cég nem található az MNB nyilvántartásában, mérlegeljük, hogy vállaljuk-e annak kockázatát, hogy a tevékenységét nem ellenőrzi hazai felügyelő hatóság és esetleges problémák esetén magyar nyelvű ügyfélszolgálat sem áll rendelkezésünkre (https://intezmenykereso.mnb.hu/).
• A Befektető-védelmi Alap honlapján is informálódhatunk róla, hogy az adott cég bejegyzett befektetési vállalkozás-e, így kötelezően tagja-e a Bevának, és eképpen vonatkozik-e ügyfeleire a Magyarországon hatályos, 100 ezer euró összegű befektetővédelem.
• EU-s cégnél érdemes az ESMA „Is the firm regulated?” felületén is ellenőrizni, szabályozott-e.

2. Négy gyanús jel, ami szinte mindig csalásra utal:

• garantált, irreális hozam (kockázat nélkül);
• sürgetés („csak ma”, „azonnal dönts”);
• kéretlen megkeresés (telefon, e-mail, közösségi média üzenet);
• távoli hozzáférés kérése (AnyDesk, TeamViewer és hasonlók) – ha ilyet kérnek, szakítsuk meg a kapcsolatot!

3. Háttérellenőrzés pár perc alatt:

• keressünk rá a cég nevére „csalás / scam / review” kifejezésekkel;
• nézzük meg, van-e valós, ellenőrizhető cím és ügyfélszolgálat;
• gyanús, ha friss a weboldal, vagy ha a bemutatkozó „szakértők” képei stockfotók.

Nem szégyen segítséget kérni

Az online befektetési csalások áldozatai gyakran szégyenkeznek, ezért későn kérnek segítséget, pedig minél hamarabb történik bejelentés, annál nagyobb az esély a további károk megelőzésére. Áldozatsegítő támogatás a vansegitseg.im.gov.hu oldalon, illetve az Áldozatsegítő Központok zöldszámán kérhető (06-80/225-225), megelőzési tanácsok pedig a Kiberpajzs.hu oldalon érhetők el.