Az online piacterek – például Vinted, Jófogás vagy a Facebook Marketplace – kényelmes és gyors lehetőséget kínálnak használt vagy új termékek adásvételére. A felületek népszerűségével azonban a csalók figyelme is egyre inkább ezekre a platformokra irányul.

Fontos tudni, hogy nemcsak vevőként, hanem eladóként is csalás áldozatává válhatunk. A csalók célja ilyenkor nem feltétlenül maga a meghirdetett termék, hanem gyakran bankkártyaadatainkat, netbanki belépési adatainkat vagy pénzünket próbálják megszerezni.

Vevőként mire figyeljünk?

Vásárlóként a legkézenfekvőbb kockázat, hogy kifizetjük a terméket, de nem kapjuk meg, illetve nem azt vagy nem olyan állapotban kapjuk, mint amit a hirdetés alapján vártunk. Különösen gyanús lehet az irreálisan alacsony ár, a sürgető kommunikáció, az újonnan létrehozott vagy alig értékelt profil, illetve ha az eladó nem hajlandó a platform által biztosított biztonságos fizetési és szállítási lehetőségeket használni. A túl kedvező ajánlat önmagában nem bizonyít csalást, de indokolja, hogy alaposabban ellenőrizzük az ajánlatot és az eladót.

Vészjósló jel, ha az eladó a platformon belüli fizetés helyett előre utalást, Revolutos alternatívát vagy más, a platform által nem támogatott fizetési módot kér. Ha az adott piactéren beépített, biztonságos fizetési lehetőség áll rendelkezésre, érdemes azt használni, és nem célszerű az adásvételt a platformon kívül folytatni. Legyünk különösen óvatosak akkor is, ha az eladó egy másik alkalmazásba vagy kommunikációs csatornára (például WhatsApp, Viber, e-mail) próbálja átterelni a beszélgetést. Az NKI tapasztalatai szerint a platform elhagyása gyakran az adathalász csalás előkészítésének része lehet.

Vevőként:

• ellenőrizzük az eladó profilját, értékeléseit és a hirdetés részleteit;
• legyünk óvatosak a feltűnően olcsó, sürgető ajánlatokkal;
• a fizetést lehetőleg a piactér saját, biztonságos fizetési rendszerén keresztül bonyolítsuk;
• ne utaljunk közvetlenül ismeretlen személynek, ha a platform biztonságos fizetési lehetőséget kínál;
• ne kattintsunk az eladó által küldött ismeretlen fizetési vagy szállítási linkekre;
• ne adjuk meg bankkártya- vagy netbanki adatainkat az eladó által küldött oldalon.

Eladóként is célponttá válhatunk

Eladóként könnyű abba a tévhitbe esni, hogy a csalás veszélye elsősorban a vevőt fenyegeti, a csalók valójában gyakran éppen a hirdetőket keresik meg. A tipikus forgatókönyv szerint a „vevő” gyorsan jelentkezik, közli, hogy megvásárolná a terméket, majd valamilyen indokra hivatkozva e-mail címet, telefonszámot vagy más elérhetőséget kér. Ezt követően hamis piactéri, banki vagy futárszolgálati oldalra vezető linket küldhet.

Mindig legyünk gyanakvóak, ha a vevő szerint a pénz fogadásához nekünk kell valamit tennünk. Eladóként pénz fogadásához nincs szükség bankkártyaadatok, netbanki belépési adatok, jelszó vagy egyszer használatos hitelesítési kód megadására. Ugyancsak nincs szükség arra, hogy a vevő kérésére távoli hozzáférést biztosító programot, például AnyDesk vagy TeamViewer alkalmazást telepítsünk.

Gyanús lehet az is, ha a „vevő” azt állítja, hogy már elutalta a vételárat, majd valamilyen okból visszakér egy összeget, például a szállítási díjat vagy egy állítólagos biztosítási díjat. Egy képernyőképen vagy e-mailben szereplő „sikeres utalás” önmagában nem bizonyítja, hogy a pénz valóban megérkezett.

Eladóként:

• a fizetés és szállítás során maradjunk a piactér hivatalos folyamatainál;
• ha a platform beépített biztonságos fizetést kínál, ne váltsunk át más fizetési módra a vevő kérésére;
• soha ne adjuk meg bankkártyánk adatait azért, hogy „fogadni tudjuk” a vételárat;
• ne lépjünk be netbankunkba egy vevő által küldött linken keresztül;
• soha ne adjunk meg SMS-ben vagy mobilbanki alkalmazásban kapott hitelesítési kódot másnak;
• ne telepítsünk távoli hozzáférést biztosító programot a vevő kérésére;
• ne kattintsunk ismeretlen futárszolgálati vagy „fizetés megerősítésére” szolgáló linkekre.

A platform elhagyása legyen figyelmeztető jel!

Az online piacterek biztonsági funkciói éppen azért fontosak, mert a fizetés, a kommunikáció és adott esetben a szállítás ellenőrzött környezetben történhet. Ha egy platform beépített biztonságos fizetési rendszert kínál, ne hagyjuk el azt csak azért, mert a másik fél ezt kéri. Legyen gyanús, ha az eladó vagy a vevő alternatív fizetési módot javasol, külső linket küld, vagy azt állítja, hogy az adásvételhez e-mailben, SMS-ben vagy egy másik alkalmazásban kell folytatni az ügyintézést. Az NKI korábban kifejezetten felhívta a figyelmet arra, hogy egyes Vinted-csalások során a csalók éppen e-mail cím megszerzésével és az alkalmazáson kívüli adathalász oldalra tereléssel próbáltak érzékeny adatokat megszerezni.

Ne feledjük: a sürgetés a csalók egyik legfontosabb eszköze. Ha valami szokatlannak tűnik, álljunk meg, ne kattintsunk a kapott linkre, ne adjunk meg adatot, és ellenőrizzük az információt a platform hivatalos alkalmazásában vagy weboldalán.

Ha mégis megtörtént a baj

Ha bankkártyaadatot, netbanki belépési adatot vagy hitelesítési kódot adtunk meg, illetve jogosulatlan tranzakciót észlelünk, azonnal vegyük fel a kapcsolatot a számlavezető bankunkkal, szükség esetén tiltsuk le az érintett bankkártyát, a netbanki utalások lehetőségét és tegyünk rendőrségi feljelentést. Minél gyorsabban jelezzük a csalást, annál nagyobb esély lehet a további károk mérséklésére.

Az online piactereken is érdemes óvatosnak lenni, különösen akkor, ha az adásvétel során valami eltér a platform által biztosított hivatalos folyamattól. Ha az eladó vagy a vevő alternatív fizetési módot, külső linket vagy a platformon kívüli kommunikációt javasol, álljunk meg egy pillanatra, és ellenőrizzük, valóban szükség van-e erre a lépésre. Egy kis körültekintés sok kellemetlenségtől és akár jelentős anyagi veszteségtől is megóvhat.