A kibercsalások között idén is az egyik legelterjedtebb módszer a csomagküldéshez kapcsolódik. Egyre többen figyelnek már ugyan a csalásra utaló jelekre, mégis sokan online adásvétel kapcsán elkövetett adathalászat miatt veszítik el megtakarításukat, munkabérüket, nyugdíjukat, vagy akár a családtámogatás összegét. Ezen felül akár a folyószámla-hitelkeret összegét is lemeríthetik a csalók, sőt még személyi kölcsönt is igényelhetnek a nevünkben online módon.

Mire kell figyelnünk:

• Amikor eladóként meghirdetünk valamely terméket, és a hirdetésre jelentkezik valaki, örülünk, hogy az adásvétel is gyorsan végbemegy. Legyünk azonban óvatosak, és ne higgyünk el mindent: legyen például gyanús, ha a hirdetés megjelenése utáni percekben máris érdeklődnek a meghirdetett termék iránt.
• A hirdetésünkre gyakran valamely csevegőprogram igénybevételével jelentkeznek, ilyenkor az új csevegés indításakor jellemzően már eleve megjelennek egy esetleges csalásra figyelmeztető szolgáltatói üzenetek. Ezeket soha ne hagyjuk figyelmen kívül, mindig gondoljuk át, valós lehet-e az érdeklődés!
• Sokféle történettel bírhatják rá a jellemzően eladni kívánó felhasználókat, hogy működjenek együtt. Ha ragaszkodik a vevő a futárszolgálat igénybevételéhez, akkor legyünk résen! A magyartalan megfogalmazás, a kérdéseinkre adott furcsa válaszok, a logikátlan adásvételi feltételekhez való ragaszkodás – például egy szekrénysor csomagküldő szolgálat automatájába helyezésének kérése – mind intő jelek lehetnek.
• Ha a potenciális vevő által megrendelt futárszolgálaton keresztül zajlik a szállítás és a vevő általi fizetés, banki, bankkártya-adatainkat csak akkor adjuk meg, ha meggyőződtünk arról, hogy ténylegesen a futárszolgálat küldte az e-mailt, illetve SMS-t. Mindig ellenőrizzük a küldő tényleges e-mail címét, illetve a weboldal URL-adatait is!

Az adathalászat a csalók számára továbbra is kedvelt módja az adatszerzésnek.

• A csalók sokszor is addig ügyeskednek, amíg meg nem adjuk az e-mail címünket. Lehetséges, hogy ezután olyan linket küldenek, amelyre rákattintva valamelyik futárcég hamisított weboldalára kerülhetünk. Erről egy hamis banki oldal nyílhat meg, amely látszólag azonosnak tűnhet valódi bankunk honlapjával.
• A csalók akár QR-kód beolvasását is kérhetik az adathalász e-mailben, innen a kód szintén egy hamis banki oldalra vezethet. Találkozhatunk QR-kóddal az e-mailből kapott link útján megnyitott hamis banki oldalon is. Ne olvassunk be olyan QR-kódot, amelynek eredete bizonytalan!

Továbbra is sokszor előfordul, hogy bankunk „nevében” keresnek minket – általában – telefonon, amelynek során bankszámlánkat érintő csalásveszélyről tájékoztatnak.

• Ilyenkor általában sürgős ügyintézést, a számítógépünkre távoli elérést biztosító program (jellemzően: AnyDesk, Teamviewer) letöltését szorgalmazzák, hogy hozzáférjenek internetbankunkhoz, amelyen keresztül például jogtalan átutalásokat kezdeményeznek a csalók.
• Az ismerősnek tűnő banki telefonszám se tévesszen meg minket, a csalók sokszor a hívószámokat „másolva” képesek elfedni, hogy honnan telefonálnak valójában. Ilyenkor érdemes a bankot a hivatalos telefonszámán hívni és ellenőrizni a hívás valódiságát.

Gyakori, hogy gyors hozamot ígérő, hamis befektetési lehetőségekkel keresnek meg minket, vagy ilyet hirdetnek meg csalók a közösségi médiában.

• Ehhez elkérik bankkártyánk adatait is, amelyen keresztül a „nyereséget ki tudják fizetni” vagy a befektetés reményében először csak kisebb pénzösszeg átutalását kérik egy megjelölt bankszámlára. Ilyen esetben is legyünk gyanakvóak, több csatornán is ellenőrizzük a befektetési lehetőséget ajánló szolgáltatót, mindenekelőtt az MNB Piaci szereplők keresőjében.
• Ha a szolgáltató nem szerepel az MNB keresőjében, érdemes más forrásból is tájékozódnunk, ilyen esetben az MNB Ügyfélszolgálatán, illetve a Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodahálózatnál is szakértő segítséget kaphatunk. Nézzük át a szolgáltató hivatalos honlapját, a közösségi médiában megjelenő tartalmakat, egyéb, interneten található információkat is.

Olyan csalástípus is ismert, hogy nyereményjátékkal kecsegtetnek minket és a nyeremény „átvételéhez" kérik ismeretlen program telepítését, illetve banki adataink megadását.

• Ebben az esetben is az állítólagos nyereményjáték meghirdetőjének hivatalos elérhetőségein kérjünk felvilágosítást.
• Ha felmerül bennünk a gyanú, hogy visszaéltek, visszaélhetnek banki adatainkkal, haladéktalanul keressük meg pénzügyi szolgáltatónkat, szükség esetén kérjük internetbankunk, bankkártyánk letiltását és tegyünk feljelentést a rendőrségen.

A csalások elleni védekezésben legfontosabb a tudatosság és az óvatosság!

A kiberbűnözők legtöbbször az emberi jóhiszeműséget, hiszékenységet kihasználva csalják ki banki adatainkat és azokkal visszaélve okoznak kárt. Hogy ezt elkerüljük, tegyünk meg mindent, tájékozódjunk előzetesen és minél teljesebb körűen. Fogadjuk egészséges kételkedéssel a túl szépnek látszó ajánlatokat. Ne engedjünk a csalók pszichikai vagy sürgető nyomásgyakorlásának! Kérjünk időt a hallottak, olvasottak értékelésére, átgondolására.

Az ügyfélszolgálati tapasztalatokról készült szakmai cikk teljes terjedelmében megtalálható az MNB honlapján:

https://www.mnb.hu/letoltes/pappne-mark-anita-dr-seben-pados-emese-dr-szabo-nora-kibercsalasokrol-panaszkodnak-az-ugyfelek-az-mnb-ugyfelszolgalatan.pdf