A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint újfajta csalástípus terjed több – jellemzően külföldi – weboldalon. Ezeken vonzó áron terméket vagy szolgáltatásokat kínálnak úgy, hogy a kereskedők, szolgáltatók a felületen található ügyféltájékoztatókban elrejtik, hogy az ügyfelek vásárlásukkal együtt azt is jóváhagyják, hogy egy – esetleg a termékhez egyáltalán nem kötődő – ismétlődő előfizetést is igényelnek.

A vásárlási, erős ügyfélhitelesítéssel jóváhagyott tranzakciók után (akár több héttel) az ügyfelek azt tapasztalják, hogy rendszeresen, akár hetente néhány ezer, tízezer forinttal megterhelik számlájukat. Az első, erős ügyfélhitelesítéssel végrehajtott vásárlással jóváhagyott ismétlődő terhelések – bejelentés hiányában – ugyanis ennek hiányában akadálytalanul teljesülhetnek.

Az új csalástípus azért is lehet hatékony, mert a mindennapok részévé váltak a szolgáltatásokra történő elektronikus előfizetések: az ügyfelek sokszor bankkártyával, hitelkártyával fizetnek elő például streaming- vagy tárhelyszolgáltatásra. Igényléskor az első időszakra vonatkozó díjat bankkártyával, erős ügyfélhitelesítés mellett róják le. A szolgáltatóval történő szerződés részeként az ügyfelek ilyenkor azt is elfogadják, hogy előbbi az előfizetés keretében rendszeresen megterhelje bankszámlájukat, immár további külön megerősítés nélkül.

Amennyiben az ügyfél számláját megterhelik a fizetési megbízás összegével, és a fizetést követően a terméket ő nem kapja meg, illetve nincs valós teljesítés a megújuló szolgáltatás (előfizetés) mögött, úgy neki lehetősége van a kártyatársasági szabályok szerint ún. chargeback eljárást kezdeményezni. Ennek lényege, hogy az ügyfél visszakövetelheti a vásárlás ellenértékét, abban az esetben is, ha külföldi a kereskedő. A visszatérítést a kártyát kibocsátó banknál kell kezdeményezni (ez a számlavezető bank), ennek során meg kell adni a tranzakció adatait – kereskedő/szolgáltató neve, vásárlás dátuma, a vásárlás ellenértéke, a kártya száma stb. Meg kell továbbá indokolni a visszatérítés okát, amely ezekben az esetben a szolgáltatás nem teljesítése (nem kapott az ügyfél árut, szolgáltatást). A bankoknak joguk van bekérni a csalárd kereskedővel folytatott kommunikációt is.

Fontos!

• Amennyiben a fentiekhez hasonló tranzakciókat tapasztalunk, haladéktalanul jelezzük a bankunknak!
• Mindig körültekintően vásároljunk - különösen az eddig ismeretlen – weboldalakon! Gyanakvásra adhat okot, ha a termék vagy szolgáltatás ára az átlagos piaci árakhoz képest irreálisan kedvező.
• A vásárlást megelőzően nézzük meg az adott webshop fogyasztói értékelését is a közösségi médiában vagy az interneten!
• Esetleges nemfizetéssel nem feltétlenül szűnik meg automatikusan a csalásos szolgáltatás. Bizonyos esetekben a díjterhelések addig folytatódhatnak, amíg – a szolgáltatóval kötött szerződésben rögzítettek szerint – le nem mondjuk a szolgáltatást. Ezért rendszeresen ellenőrizzük a bankkártyás, illetve a bankszámlát érintő tranzakcióinkat!