#rólunk

Új törvény lép életbe az online bűnözőkkel szemben

2024. július 17. szerda

2024. július 17-én az Igazságügyi Minisztérium (IM), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Bankszövetség (MBSZ) sajtótájékoztatót tartott, amelyen ismertették az augusztus elsején hatályba lépő új, az online bűnözőkkel szembeni hatékony fellépést segítő jogszabályt, valamint beszámoltak a kibercsalásokkal kapcsolatos tapasztalatokról.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter elmondta, hogy az IM kezdeményezésére, közös együttműködésben a Nemzetgazdasági Minisztériummal, az MNB-vel és a MBSZ-szel idén tavasszal terjesztették a Parlament elé azt a törvénycsomagot, amellyel törvény adta lehetőségekkel, eszközökkel léphetnek fel a hatóságok az online elkövetőkkel szemben.

Hozzátette, az új törvénycsomaggal a kormány célja az volt, hogy felgyorsítsák a bűncselekmények felderítését, és az eljárás lefolytatását. A jogszabály lényeges elemei közé sorolta a bankok közötti információcsere felgyorsítását, amellyel követik az elcsalt összeget, és beavatkoznak a befagyasztása érdekében. Egy másik változás, hogy a nyomozó hatóság ügyészi engedély nélkül kérhet le bizonyos banki és telekommunikációs adatokat, így gyorsabb lesz a személyek azonosításához szükséges adatok gyűjtése.

A miniszter arra is kitért, hogy az áldozatsegítő központok száma jelenleg 15, és minden megyeszékhelyen terveznek létrehozni ilyeneket, ahol azonnali segítséget nyújtanak a bűncselekmények áldozatainak.

Kandrács Csaba, az MNB alelnöke elmondta: a jegybank is részt vesz az IM munkacsoportjában, amely az online csalások elleni jogalkotással foglalkozik. Mérföldkőnek nevezte az új törvény életbe lépését, hiszen az ellopott ügyfélpénzek megállításával, visszaszerzésével kapcsolatos tevékenységet erősíti. Ebben kiemelt a bankok és a nyomozóhatóságok gyors, hatékony együttes munkája, hiszen ez biztosítja az ellopott összegek megállítását, visszaszerzését és az elkövetők felelősségre vonását.

Még fontosabb azonban, hogy az online csalások elkövetését ellehetetlenítsék. Ehhez egyrészt a mai és a leendő ügyfeleket edukálni szükséges, ebben a KiberPajzs kezdeményezés elévülhetetlen érdemeket szerzett, azonban tovább kell folytatni ezt a munkát - mondta.

Kitért arra: az MNB által elvárt, hogy a bankok a több milliárd tranzakció között valós idejű visszaélésszűrő rendszerrel azonnal, még a teljesítést megelőzően felismerjék azokat az ügyleteket, amelyeknél felmerülhet a visszaélés gyanúja.

A csalók újabban egyre gyakrabban alkalmazzák a célzott adathalászat módszerét, amikor a támadók a többek között a közösségi médiában elérhető nyilvános információkat felhasználva, személyre szabott üzenetekkel próbálják tőrbe csalni a potenciális áldozatokat. Ezért is keresni kell a csalás elleni küzdelemben azokat a pontokat, amely esetekben erősíteni szükséges a védekezést – hívta fel a figyelmet.

Közölte továbbá: ennek keretében az MNB a napokban vezetői körlevelet adott ki, amely az online hitelcsalások kapcsán fogalmaz meg elvárásokat a hitelező pénzügyi intézményeknél.

Kovács Levente, az MBSZ főtitkára hangsúlyozta, hogy a kibercsalókat és módszereiket fel kell tudni ismerni, ebben a megelőző tájékoztatásnak lényeges szerepe van. Az MNB, a Giro Zrt. és a bankszektor dolgozik egy Központi Visszaélésszűrő Rendszer létrehozásán, amely 2025-re készülhet el.

Kandrács Csaba hozzáfűzte, hogy az új visszaélés-szűrő rendszer mesterséges intelligencia segítségével felismeri és kiszűri a szokatlan fizetési mintázatokat, és azt jelzi a bankoknak, mindezt az átutalás 5 másodperces végrehajtásán belül.