Egy koncertjegy, egy új lakáskulcs vagy egy „ártatlan” nyaralós fotó elsőre semmiségnek tűnik. A kiberbiztonsági szakértők szerint azonban pont ezekből a hétköznapi posztokból lehet összerakni azt az adatcsomagot, amellyel csalók beléphetnek fiókokba, személyiséget lophatnak és profilokat építhetnek. A Pénzcentrum.hu összeszedte, mi az, amit soha nem érdemes kitenni a közösségi médiába.

Egy friss amerikai kutatás szerint 2025-ben az anyagi kárral járó csalások közel 30 százaléka a közösségi médiából indult, az így bejelentett veszteség 2,1 milliárd dollár volt. A nagy közösségi és videóplatformok hatalmas mennyiségű személyes adatot gyűjtenek és hasznosítanak, ami önmagában is növeli a magánszféra, a személyazonosság-lopás és akár a zaklatás kockázatát.

Ahogy a KiberPajzs is figyelmeztet rá, a közösségi médiában megszerzett személyes adatokkal a csalók jogosulatlan vásárlásokat hajthatnak végre, bankszámlát nyithatnak, előfizetéseket köthetnek, hitelt vehetnek fel, vagy továbbadhatják az adatokat más bűnözőknek. Vagyis a kérdés ma már nem az, hogy „érdekel-e bárkit az én posztom?”, hanem az, hogy látszik-e rajta bármi, amit egy csaló, adathalász, zaklató vagy betörő fel tud használni.

Posztolás előtti 30 másodperces ellenőrzőlista

Mielőtt kitesz egy képet, nézze meg nagyítva, látszik-e rajta:

• QR-kód, vonalkód, foglalási szám;
• okmányszám, ügyfélszám, rendelési szám;
• bankkártya, számla, csekk, szerződés;
• lakcím, csomagcímke, házszám;
• rendszám;
• kulcs;
• gyerek iskolája, óvodája, sportklubja;
• munkahelyi belépő vagy képernyő;
• gyógyszeres doboz, lelet, recept;
• hotel neve, szobaszám, pontos aktuális tartózkodási hely.

A teljes cikk a Pénzcentrum oldalán olvasható.