Ha a csaló ismeri az adatainkat, egyszerűbb lehet banki vagy hatósági ügyintézésnek álcáznia az adathalászatot. De mi a helyzet az egészségügyi adatokkal?

Nem mindegy ugyanis, pontosan mi került illetéktelen kezekbe – írja részletes összeállításában a Nők Lapja Online. Egy név és egy e-mail-cím más lehetőségeket ad a csalóknak, mint egy igazolványmásolat vagy a banki belépési adatok. A portál összegyűjtötte, milyen visszaélésekhez használhatják a megszerzett információkat, és hogyan csökkenthetők a kockázatok.

1. Hitelesebbnek tűnő csaló üzenetek

Ha a csaló ismeri az adatainkat, egyszerűbb lehet banki vagy hatósági ügyintézésnek álcáznia az adathalászatot.

2. Hamis okmányok készítése

Ez Magyarországon is dokumentált módszer. A BRFK egy 2025-ben ismertetett ügyben olyan gyanúsítottról számolt be, aki mások adataival, de saját fényképével ellátott okmányokat használt. A nyomozás szerint ezekkel bankszámlákhoz is hozzáférhetett.

3. Szerződéskötés a nevünkben

A megszerzett személyes adatokkal a csalók telefon-előfizetést vásárolhatnak, vagy akár hitelt is felvehetnek más nevében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyetlen ellopott azonosító szám birtokában máris szerződhetnek helyettünk, ehhez ugyanis a szolgáltató vagy a pénzintézet személyazonosítási eljárását is ki kell játszaniuk. A kockázat akkor a legmagasabb, ha az adataink mellett okmánymásolatokat is megszereznek, vagy hamis okmányokat készíttetnek.

4. Hamis online fiókok létrehozása

Az igazolványunkról készült fényképpel is visszaélhetnek. A Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet szerint ilyen képekkel például kriptovaluta-váltóknál próbálhatnak fiókot létrehozni más nevében.

5. Az adatok továbbértékesítése

A megszerzett információkat más csalóknak is eladhatják, vagyis az adataink kézről kézre járhatnak, és újabb visszaélési kísérletekhez kerülhetnek felhasználásra.

Lehet csalni a TAJ-kártya számával?

A TAJ-szám személyes adat ugyan, de nem jelszó, így önmagában nem ad hozzáférést az EESZT-ben tárolt dokumentumokhoz. A lakossági felület eléréséhez elektronikus azonosítás szükséges, a NEAK pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy az egészségügyi ellátás igénybevételekor a TAJ-kártya mellett arcképes hatósági igazolvánnyal is igazolni kell a személyazonosságot, amennyiben ezt a beteg egészségi állapota lehetővé teszi.

Persze, ettől még a TAJ-számot is védenünk kell. Ha illetéktelenekhez kerül, egy egészségügyi ügyintézésnek álcázott megkeresésben a bizalmunk elnyerésére használhatják, és további információk átadására próbálhatnak rávenni bennünket. Ez az adathalászat egyik lehetséges forgatókönyve, ezért váratlan adatkérésnél érdemes az intézmény hivatalos elérhetőségén ellenőrizni a megkeresést.

Hogyan védekezhetünk?

Az üzenetben kapott link vagy telefonszám helyett a szolgáltató hivatalos honlapjáról induljunk, továbbá ne tegyünk közzé okmányainkról készült fotókat a közösségi médiában, és ismeretlen megkeresésre ne küldjünk igazolványmásolatot vagy bármilyen adatot.

Ha egy szolgáltató valóban személyazonosításhoz kér dokumentumot vagy egyéb információkat, mindig ellenőrizzük, milyen hivatalos csatornán fogadja azt, és bátran kérdezzünk rá arra is, miért van szükség az adatainkra. A sürgetés, a fenyegetőzés, illetve a jelszavak és jóváhagyó kódok bekérése mindig gyanús jel!

A teljes cikk ide kattintva olvasható el.