Az akcióban 15 bűnüldöző szerv és ugyanennyi technológiai vállalat, köztük a Meta, a Microsoft és a Google vett részt.

A brit Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (National Crime Agency - NCA) által szervezett művelet során 19 embert tartóztattak le és 303 elektronikus eszközt foglaltak le. Nigériában további 9 embert vettek őrizetbe.

Az amerikai igazságügyi minisztérium szerint a műveletben közreműködő technológiai vállalatok több mint 3,7 millió, a nyugat-afrikai csalóhálózatokhoz kapcsolódó fiókot, oldalt és csoportot távolítottak el. A Meta képviselője, Rob Cochrane ugyanezt a számot adta meg a Facebook és az Instagram esetében. A felszámolt csalási módszerek között szerepeltek a hatóságok nevével visszaélő csalások, a digitális letartóztatással fenyegető zsarolások, valamint a kriptovaluta-befektetési csalások.

Utóbbiak egyik elterjedt formája a pig butchering típusú csalás, amelyben a csalók hosszabb idő alatt építenek ki bizalmi kapcsolatot az áldozatokkal, majd befektetési ígéretekkel veszik rá őket pénzük átutalására. A műveletek más, nemzetközi áldozatokat célzó online csalásokat is érintettek.

A Meta továbbra is bírálatokkal szembesül a platformjain megjelenő csaló hirdetések miatt. A Reuters korábban arról számolt be, hogy a vállalat 2024-es bevételének mintegy 10 százaléka, hozzávetőleg 16 milliárd dollár származhatott csalásokhoz és tiltott termékekhez kapcsolódó hirdetésekből – a Meta vitatja ezt a becslést. A vállalat célja, hogy 2026 végére hirdetési bevételeinek 90 százaléka ellenőrzött hirdetőktől származzon, jelenleg ez az arány 70 százalék. A cég szerint a fennmaradó körbe alacsony kockázatú, nem ellenőrzött hirdetők, például helyi üzletek is tartozhatnak.

A teljes cikk a Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet oldalán érhető el.