A digitális világ gyors fejlődése különösen az idősebb korosztályt teszi kiszolgáltatottá a kibercsalásokkal szemben. Az adathalász támadások súlyos pénzügyi veszteségeket okozhatnak, veszélyeztetve a nyugdíjas évek anyagi biztonságát. Fontos, hogy az érintettek és hozzátartozóik tisztában legyenek a megelőzés lehetőségeivel. Szabó Péter, a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) tagja szakmai cikkben mutatja be a PBT-hez érkezett esetek alapján az idősebb korosztályt ért csalások tipikus eseteit.

Bár minden korosztály érintett lehet a kibercsalásokban, az áldozattá válás módja és gyakorisága különbözik az életkori sajátosságok és az eltérő banki ismeretek miatt. A PBT eljárásainál minden negyedik (!) esetben nyugdíjas volt az áldozat. Ez a magas részarány indokolttá teszi az okok elemzését és a figyelemfelhívást a megelőzés lehetőségeire. Az idősek különösen veszélyeztetettek, mivel kevésbé jártasak a digitális világban.

A megelőzés érdekében célszerű áttekinteni a kibercsalások tipikus folyamatát.

Egy tipikus bankszámlát érintő csalási folyamat például három lépésből áll: először a csalók valamilyen adathalászati módszerrel megszereznek fontos adatokat (kártyaadat, jelszó stb.), majd ezekkel tranzakciókat kezdeményeznek. Az utolsó lépésben megszerzik az áldozataiktól még azokat az adatokat, kódokat is, melyekkel jóváhagyják a csalárd tranzakciót.

Idősebbek körében gyakori, hogy a csalók telefonhívással próbálkoznak, erős érzelmi hatást kiváltva, sürgetve az áldozatot az adatok megadására. Gyakran nyereményt vagy különleges lehetőséget ígérnek, amit azonnali adatmegadással lehet „elérni”. Az óvatlanság következménye az ügyfél bankszámláján lévő teljes összeg eltulajdonítása is lehet. Máskor a csalók a bank nevében telefonálnak, bizalmat ébresztve és azt a látszatot keltve, hogy a hitelintézet ügyintézője figyelmeztet visszaélési kísérletre.

Gyakori az is, hogy a bűnözők a visszaélések megelőzése érdekében ráveszik a jóhiszemű idős áldozatukat, hogy telepítsenek egy távoli digitális hozzáférést biztosító alkalmazást, például az AnyDesk vagy a TeamViewer programot számítógépükre. A csalók gyakran arra hivatkoznak, hogy a bűnmegelőzés érdekében „vírusírtásra” vagy egyéb „biztonsági alkalmazás” telepítésére van szükség, éppen az állítólagos más bűnözők távoltartására.

Banki ügyintéző azonban soha nem kér telefonon érzékeny személyes adatot, jelszót, kódot és egy bank sohasem kér távoli hozzáférést az ügyféleszközökre. Ha szokatlannak, gyanúsnak tűnik a hívás, célszerű megszakítani a vonalat és sürgősen hívni a banki ügyfélszolgálatot a hivatalos telefonszámán.

A szakmai cikk teljes terjedelmében elérhető az MNB honlapján.