A PwC Magyarország és a KiberPajzs kutatása szerint a veszélyérzet magas, a tudatos védekezés azonban még nem vált általános gyakorlattá.

A magyar online vásárlók 91 százaléka találkozott már online vagy telefonos csalási kísérlettel, mégis csak kevesen alkalmazzák következetesen azokat a digitális biztonsági megoldásokat, amelyek segíthetnének a kockázatok csökkentésében. A PwC Magyarország kutatása, amely a KiberPajzs szakmai támogatásával készült, arra világít rá, hogy bár a veszélyérzet magas, a tudatosság és a mindennapi védekezési gyakorlat között továbbra is jelentős a szakadék.

A kutatás egyik kiindulópontja az volt, hogy a kiberbűncselekményekkel kapcsolatos érintettséget sok esetben szégyenérzet, bizonytalanság vagy a feljelentés elmaradása kíséri. Emiatt a tényleges károk mértéke csak becsülhető, és nem jelenik meg teljes egészében a statisztikákban. „A vizsgálat egyik fontos kiindulópontja az volt, hogy tényszerűen megértsük: miközben sokan nem beszélnek az őket ért kiberincidensekről vagy pénzügyi veszteségekről, ezek milyen valós hatást jelentenek a mindennapokban. Milyen hatással vannak a gazdasági folyamatokra, a cégek és a családok digitális szokásaira és életére” – mondta Sütő Ágnes, a KiberPajzs társ-projektgazdája.

A 2026 májusában végzett, 2093 fő megkérdezésével készült reprezentatív kutatás szerint az online és telefonos csalások ma már a digitális mindennapok részét jelentik. A válaszadók mindössze 6 százaléka mondta azt, hogy még soha nem találkozott ilyen próbálkozással, miközben közel háromnegyedük többször is tapasztalt online vagy telefonos csalási kísérletet. A leggyakoribb támadási forma továbbra is az adathalász e-mail: a megkérdezettek 66 százaléka kapott már bank vagy más szolgáltató nevében küldött, adatokat kérő gyanús üzenetet.

A kutatás ugyanakkor azt is megmutatta, hogy a felhasználók sokszor magabiztosabbnak érzik magukat, mint amennyire a gyakorlatban védettek. A válaszadók közel fele felkészültnek tartja magát az online csalásokkal szemben, ugyanakkor a kétfaktoros hitelesítés használata még nem általános, minden tizedik válaszadó pedig a fogalom jelentésével sincs tisztában. A jelszókezelési szokások sem minden esetben megfelelőek: a megkérdezettek 42 százaléka csak akkor változtat jelszót, ha erre valamilyen külső körülmény kényszeríti.

Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC szakértője szerint a kutatás azt mutatja, hogy a tudatosság több területen már megjelent, ugyanakkor ez még nem minden esetben épült be következetes, napi szintű védelmi gyakorlatokba. A csalási kísérletek ráadásul nem maradnak mindig sikertelenek. A válaszadók 10,5 százaléka számolt be olyan anyagi kárról, amely egyáltalán nem térült meg, míg közel 7 százalék saját bevallása szerint már megadott személyes vagy banki adatokat csalási helyzetben. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a felhasználók biztonságérzete és a tényleges kockázatok között továbbra is jelentős különbség tapasztalható.

A téma gyakorlati oldaláról a Vedd fel a versenyt! podcast aktuális adásában Cserjés-Kopándi Ildikó és Nagy Dániel beszélget vendégeikkel, Sütő Ágnessel, a KiberPajzs program társ-projektgazdájával és Biró Gabriella kiberbiztonsági tanácsadóval. A beszélgetés középpontjában az áll, hogyan lehet a kiberbiztonságot nem egyszeri oktatásként vagy kötelező megfelelési feladatként kezelni, hanem a mindennapi működés és a mindennapi digitális döntések természetes részévé tenni.

Ahogy a kutatás is rávilágított, a kiberbiztonság ma már nem csupán technológiai kérdés. A veszélyeket a felhasználók többsége felismeri, a valódi védelemhez azonban az szükséges, hogy a biztonságtudatos viselkedés a mindennapi digitális rutin természetes részévé váljon.

Az eredeti cikk a Marketing.hu oldalon érhető el.