„A digitalizáció felgyorsulásával a csalók is szintet léptek, és ma már profi módon használják a digitális eszközöket” – mondja Szőke Judit rendőr alezredes asszony, aki pályafutását „unokázós” nyomozásokkal kezdte, ma pedig az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Felderítő Osztályának vezetője. A vele készült interjúból szemezgettünk.

Mi a teendő, ha valaki gyanús hívást kap, de még nem utalta el vagy adta át a pénzt?

Az esetet azonnal jelentse a rendőrségen. Ha a potenciális áldozat elsőre gyanút fog, az elkövető a kockázatok minimalizálása érdekében rögtön megszakítja a telefonkapcsolatot.

Mennyire gyakori a mesterséges intelligencia felhasználása a bűncselekmények elkövetésénél?

Ezt a területet most térképezzük fel, de azt már pontosan látjuk, hogy a digitális tartalomgyártásban egyre nagyobb teret hódít a „deepfake” technológia. Ezzel a módszerrel ma már ijesztően valósághű másolatok készülnek bárki arcáról, hangjáról vagy mozgásáról. A technológia ráadásul rohamléptekkel fejlődik, ezért a tempót a rendőrség és a hatóságok igyekeznek felvenni.

Vannak olyan technikák, amelyekről felismerhetőek a csalók? Milyen tanácsok adhatók a csalások kivédéséhez?

Az elkövetők felkutatása komoly kihívást jelent, mert a csalásokat szinte kivétel nélkül külföldről koordinálják. Ezek visszaszorítására hozták létre a KiberPajzs nevű honlapot. Az oldalon bárki hasznos, azonnal alkalmazható tippeket kaphat a védekezéshez, és részletes útmutatást talál arra az esetre is, ha már megtörtént a baj, és visszaélés áldozataként bejelentést szeretne tenni. A megelőzés azonban nem áll meg a digitális térben, ugyanis a rendőrség félévente különleges, személyes bűnmegelőzési rendezvényeket – például Kiber Halloween-t – szervez a Teve utcai Igazgatási Központban.

A teljes cikk a Glamour honlapján olvasható.