Az Alapítvány közleménye szerint, a kiberbűnözés egyre gyakoribb; az Igazságügyi Minisztérium (IM) Áldozatsegítő Szolgálatához érkező esetek 7 százaléka, az azonnali pénzügyi segély iránti kérelmeknek pedig a 26 százaléka ebbe a kategóriába tartozott tavaly, ezért mindenkinek érdemes tisztában lennie azokkal a csalási, manipulációs technikákkal és kommunikációs fordulatokkal, amelyekkel a bűnözők megpróbálják átverni az embereket.

Az IM szerint a kiberbűncselekménnyel kapcsolatos esetek 13 százaléka hamis banki telefonhívás, 16 százaléka adathalász banki e-mail, 28 százaléka pedig hamis online webáruházakhoz, ajánlatokhoz köthető, az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalások aránya pedig a 2022-es adatokhoz képest hétszeresére emelkedett. Abban az esetben, ha valaki rájött, hogy csalás áldozatává vált, értesítse a történtekről a bankját, tiltsa le bankkártyáját, tegyen feljelentést a hatóságoknál, illetve vegye fel a kapcsolatot az Igazságügyi Minisztérium hozzá legközelebb eső áldozatsegítő központjával. Az Áldozatsegítő Szolgálat szakértőjét kiemelte, hogy nincs két teljesen egyforma kiberbűnözési ügy, de az úgynevezett csalási forgatókönyvekben szinte minden esetben előfordul egy alapvető elem: a gyors cselekvésre sarkallás.