Facebook-hirdetésekben terjedő manipulált videók terelik a felhasználókat befektetési csalások felé

2026. március 31. kedd

Egy friss kutatás szerint egyre kifinomultabb online csalások terjednek a Meta közösségi platformjain, különösen a Facebook-on megjelenő hirdetések révén. A Bitdefender elemzése szerint 2026 februárja és március eleje között több száz rosszindulatú hirdetési kampány működött, amelyek célja a felhasználók megtévesztése és befektetési csalásokba való bevonása volt.

Hogyan működik a csalás?

A csalók manipulált videókat és szenzációs történeteket használnak, amelyek érzelmekre hatnak és gyors, meggondolatlan döntésekre ösztönöznek. A leggyakoribb módszerek:

 

  • Hírességekhez köthető „titkos befektetések”: azt állítják, hogy ismert emberek különleges pénzügyi lehetőségeket hagytak hátra.
  • Állítólagos botrányok és „betiltott interjúk”: drámai jelenetekkel próbálják elhitetni, hogy egy befektetési lehetőséget szándékosan elhallgatnak.
  • Politikai leleplezések: hamis vagy félrevezető hírekkel próbálnak bizalmat építeni és felkelteni a figyelmet.

 

A csalási folyamat lépései:

 

  1. A felhasználó rákattint egy hirdetésre;
  2. Egy megbízhatónak tűnő oldalra kerül (gyakran ismert médiumot utánozva);
  3. Több átirányítást követően egy „hírportál” jellegű oldal jelenik meg;
  4. A felhasználót regisztrációra kérik (név, e-mail, telefonszám);
  5. Rövid időn belül „tanácsadók” keresik meg telefonon;
  6. Először kezdeti befizetésre, majd további utalásokra próbálják rávenni az áldozatot.

 

A csalók gyakran hamis felületeket is használnak, ahol a befektetés értéke látszólag folyamatosan növekszik – valójában azonban ezek az adatok teljes mértékben kitaláltak.

Miért nehéz kiszűrni?

A támadók fejlett technikákat alkalmaznak, például:

 

  • hamis vagy megtévesztő weboldalak létrehozása;
  • automatikus szűrőrendszerek kijátszása (pl. karaktercserékkel);
  • folyamatos domain- és tartalomcsere;
  • több országra és nyelvre szabott kampányok.

 

A működésük sokszor egy „franchise-szerű” modellre hasonlít, ahol különböző csoportok ugyanazokat az eszközöket használják.

Mit tehetünk a védelem érdekében?

 

  • Legyünk körültekintőek a túl kedvezőnek tűnő befektetési ajánlatokkal, ha valami „túl szép” ahhoz, hogy igaz legyen, valószínűleg nem az!
  • Mindig ellenőrizzük a weboldalak hitelességét!
  • Ne adjuk meg személyes adatainkat ismeretlen vagy gyanús weboldalakon!
  • A közösségi médiában megjelenő hirdetéseket kezeljük fokozott óvatossággal!

 

A Meta folyamatosan fejleszti védelmi rendszereit a Messenger és WhatsApp platformokon is, azonban a felhasználók tudatossága továbbra is kulcsfontosságú.

Az eredeti cikk a Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet oldalán érhető el.