„Szia! Sürgős, a főnök mondta…” – így csapnak le az online csalók a vállalkozásokra

2026. február 12. csütörtök

Egyetlen sürgető üzenet, egy „főnökre” vagy hatóságra hivatkozó SMS – és máris milliók tűnhetnek el a céges számlákról. Miközben a bankok egyre fejlettebb védelmi rendszereket építenek, Magyarországon 2024-ben így is 42 milliárd forintot vittek el sikeres csalásokkal, a támadók pedig már mesterséges intelligenciával és deepfake-ekkel dolgoznak. A tét egyre nagyobb, a leggyengébb láncszem pedig továbbra is az ember.

Hogyan történt?

A kis- és középvállalatokat érő támadások egyik leggyakoribb formája a sürgető hangvételű e-mail vagy SMS, amelyben a feladó a cég vezetőjére, a számlavezető bankra vagy éppen egy hatóságra hivatkozva kér azonnali utalást. Az ilyen üzenetek sokszor pontosan azért működnek, mert a munkavállalók félnek visszakérdezni, attól tartva, hogy feletteseik rossz néven vennék a bizonytalanságot.

A csalók gyakran a NAV nevében jelentkeznek, sürgős áfafizetési kötelezettségre hivatkoznak, vagy komoly bírsággal fenyegetnek, máskor pedig a tulajdonos nevében – az úgynevezett CEO-csalások során – próbálják meg rávenni az alkalmazottakat a gyors átutalásra.

Elterjedt módszer az is, amikor beszállítónak adják ki magukat, és arra hivatkoznak, hogy megváltozott a bankszámlaszámuk, ezért a következő kifizetést már egy új számlára kérik. A hazai kkv-knál két visszatérő problémát látni: sok helyen túl sok alkalmazottnak van hozzáférése a pénzügyi rendszerekhez, és gyakran hiányzik az a világos belső eljárásrend, amely meghatározná, mi a teendő akkor, ha felmerül a csalás gyanúja, vagy már megtörtént a baj.

Figyelem!

Bármilyen banálisnak hangzik, a csalásokat legkönnyebben visszakérdezéssel lehet megelőzni. További javasolt óvintézkedések:

· Minden sürgős utalási kérést és új számlaszámot ellenőrizzen másik csatornán is, például telefonon!

· Vezessenek be kétlépcsős jóváhagyást a nagyobb összegű tranzakcióknál: ne engedjen át automatikusan még kisebb, néhányezer forintos tételeket sem!

A leggyengébb láncszem továbbra is az ember, ezért a vállalkozásoknak külön figyelmet kell fordítaniuk a pénzügyekkel foglalkozó munkatársaik képzésére.

Az eredeti hír az Index oldalán olvasható.