A szülők egyik rémálma, ha a gyermekükkel baj történik. Ilyenkor bekapcsol a mindent felülíró zsigeri reflex: mielőbb segíteni, megoldani, biztonságban tudni a legféltettebb kincset, a gyermeket. A legújabb csalási módozat során ezt az elemi erőt igyekszik kihasználni a kiberbűnöző azzal, hogy gyermekrablást imitál, és a mesterséges intelligenciát hívja segítségül célja eléréséhez.

A mesterséges intelligencia (MI) hangklónozási technológiájával ma már virtuális emberrablást is el tudnak követni az internetes csalók: a kiberbűnözők már arra is képesek a legmodernebb technológiát alkalmazva, hogy a hozzátartozó, például a gyerek hangján hívják fel a szülőket váltságdíjat követelve, súlyos érzelmi és anyagi károkat okozva az áldozatoknak - hívják fel a figyelmet az ESET globális digitális biztonsági vállalat szakértői.

A szakértők szerint a ChatGPT és más mesterséges intelligencia-eszközök segítségével a virtuális emberrablások széleskörben elterjedhetnek, egyúttal a csalók könnyebben megtalálhatják az ideális áldozatokat. A generatív mesterséges intelligencia (GenAI) is segíthet a csalóknak megkeresni azokat a személyeket, akik a legnagyobb valószínűséggel fizetni fognak, ha virtuális emberrablással próbálkoznak náluk. Az MI lehetővé teszi a csalók számára, hogy a korábbinál jóval nagyobb léptékben, tömegesen hajtsák végre akcióikat, még több kárt okozva, különösebb erőfeszítés nélkül.

A virtuális emberrablások több szakaszból épülnek fel

Először a csalók potenciális áldozatokat keresnek, majd azonosítják az "emberrablás" célpontját, így az adott személy gyermekét a közösségi médiában vagy más, nyilvánosan elérhető információk alapján. A csalók ezután kitalálnak egy képzeletbeli, de hihető és megrázó szituációt, és felmérik, melyik a legalkalmasabb időpont a hívásra: például amikor valaki nyaral és távol van otthonától, rokonától. A csalók egy egyszerűen hozzáférhető szoftver segítségével hangfelvételt készítenek, amellyel megpróbálják meggyőzni az áldozatot arról, hogy elrabolták a rokonát.

Mit tehetünk, hogy megelőzzük a bajt?

Mivel a csalók információinak a forrása szinte mindig a közösségi média, ezért nagyon fontos, hogy milyen nyilvánosan elérhető adatot osztanak meg magukról az internetezők. A szakértők szerint az első és legfontosabb szabály, hogy a közösségi média felhasználók:

• ne osszanak meg túl sok személyes információt a közösségi médiában;
• kerüljék a lakcímek és a telefonszámok közzétételét;
• ne publikáljanak fényképeket vagy videó- és hangfelvételeket a családtagjainkról;
• ne osszanak meg részleteket a hozzátartozók aktuális utazásairól.
• állítsák privát módra a közösségi média profiljaikat, minimálisra csökkentve az esélyét annak, hogy a bűnözők megtalálják őket online térben.
• gyanakodjanak, ha az üzenetben azt kérik, hogy az címzett adja meg a személyes adatait vagy a közösségi profiljai bejelentkezési adatait
• a szülők használhatnak olyan programokat is, amelyeknek van helymeghatározási funkciója, így ellenőrizni tudják, hogy hol van a gyermekük.

Mit tegyünk, ha megtörtént a baj?

A szakértők azt tanácsolják, hogy ha valakit feltételezhetően virtuális emberrablás miatt hívnak telefonon, tartsa szóval a "rablókat", és ezzel egy időben próbálja meg felvenni a kapcsolatot az állítólag elrabolt személlyel, vagy szóljon valakinek a közelében, hogy segítsen ebben. Bár nem könnyű, de próbáljon nyugodt maradni a felhívott hozzátartozó, és ne osszon meg semmilyen további személyes információt, illetve vegye rá az "emberrablókat", hogy válaszoljanak egy olyan kérdésre, amelyre csak az "elrabolt" tudhatja a választ, és kérje, hogy beszélhessen vele.

Fontos, hogy a lehető leghamarabb értesítse a helyi rendőrséget.

Cikkünk az ESET közleményén alapul, melyet az MTI szemlézett.