A „nigériai típusú” csalás a megtévesztés egyik legrégebbi, 19. század végén elterjedt formája, amelyet nigériai levélként vagy 419-es átverésként is említenek. Kezdetben hagyományos, postai úton vagy faxon terjedt, de a telekommunikációs eszközök fejlődésével, valamint az internet és az e-mail terjedésével ennek a csalástípusnak is az online tér vált a fő platformjává.

A nigériai csalások során az elkövetők valamilyen megtévesztő kommunikációval – jellemzően e-mailben – pénz utalására veszik rá az áldozatukat, vagyis ezekben az esetekben az ügyfelek önszántukból utalnak! A hamis levelekben, megkeresésekben általában segítséget kérnek az elkövetők: menekültek vagyonának vagy jogtalanul elvett örökség visszaszerzéséhez, valamilyen okból átmenetileg hozzá nem férhető összeg megszerzéséhez stb. Közösségimédia-oldalakon, online társkereső portálokon terjed a nigériai csalás azon változata, amelynél az elkövető romantikus kapcsolatot épít fel leendő áldozatával, mielőtt valamilyen megható történettel pénzt kér tőle. A megtévesztő történetet valódinak látszó, de hamis közösségimédia-profillal és eredetinek tűnő, de szintén fiktív iratokkal igyekeznek alátámasztani. Hogy a történet hihetőbb legyen, előfordulhat, hogy a csalók nemzetközi átutalást kezdeményeznek, amelyet aztán visszavonnak, így mutatva, hogy az összeg valójában rendelkezésre áll, csak a levélben jelzett adminisztratív nehézség áll a kifizetés útjában. A levélben kért segítség kizárólag egy bizonyos pénzösszeg átutalását jelenti. Mindezért későbbi busás jutalmat ígérnek, amelyet azonban a károsultak végül nem kapnak meg, de a befizetett összeget elveszítik. Az is egy bevett forma, hogy a vagyon kimenekítéséhez a címzettnek meg kell adnia a bankszámlaadatait, aminek az eredménye természetesen nem az, hogy pénzösszeg érkezik rá, ellenkezőleg: az elkövetők immár hozzáférnek a bankszámlához, így akár le is nullázhatják azt.

Mit tegyen, hogy megelőzze a bajt?

• Semmilyen körülmények között ne adjon meg bizalmas információkat, banki adatokat vagy azonosító és hitelesítő információkat e-mailben vagy más úton érkező felkérésre!

• Ne kezdeményezzen fizetést levélben kapott felszólításra!

• Kéretlen levél esetén figyelje a nyelvezetet: a „nigériai” levelekre jellemző a pongyola megfogalmazás, a számtalan nyelvtani és stilisztikai hiba. Ám sok esetben épp ez támasztja alá a történetet: a „tört magyarság”, a megtévesztő történetben szereplő külföldi levélíró kísérlete, hogy magyarul próbáljon meg segítséget kérni. Ha ilyen levelet kap, legyen megfontolt és gyanakvó!

• Ne legyen hiszékeny: ne higgyen e-mailben érkező, már-már romantikus történeteknek!

• Ha egy történet „túl szép, hogy igaz legyen”, akkor az nem igaz, hanem csalás, átverés!

• Nem reális, hogy ismeretlenek a könnyű meggazdagodás lehetőségét ajánlják fel másoknak. Ha ilyen tartalmú levelet kap, gyanakodjon!