A Mastercard kutatása képet ad a kiberbűnözés magyarországi állapotáról #tippek és tanácsok
nyomtatás
’A bankok számára is prioritás az ellenállóképesség fejlesztése, az egyéni felhasználók sérülékenyek’
A digitális világban a kiber-bűncselekmények mindennaposak – a lakosság és a pénzügyi szektor vállalatai egyaránt a célkeresztben vannak. Nem az a kérdés, hogy részesei leszünk-e egy kibertámadásnak, hanem az, hogy mikor és mennyire nagy károkat okoz. A Mastercard Age of Cybercrime 2025 kiadványa Magyarországra vonatkozó adatokkal, lakossági kutatással és hazai CISO interjúkkal olyan helyzetelemzést közöl a kiberbiztonság hazai helyzetéről, amilyen eddig nem volt elérhető a magyar piacon.
Tavaly év végére a kibertámadások globális kárai elérhetik a 9500 milliárd dollárt – egy ekkora „gazdaság” a világ harmadik legnagyobbja lenne. A kiberfenyegetettség nem a legmodernebb gazdaságok sajátja, Magyarország sem kivétel. 2024-ben hazánkban 220 ezer csalást regisztráltak, az okozott kár 41,9 milliárd forint. A magyar lakosság 48%-a már találkozott valamilyen kibertámadással, ugyanakkor csak 22%-uk érzi magát felkészültnek a csalásokkal szemben.
A valódi és csaló üzenetek megkülönböztetésére még mindig kevés ember képes: 45,8%-a nem tudta eldönteni, hogy egy üzenet az online piactéren valódi vagy megtévesztő volt. Az emberek 40%-a nem tudja megkülönböztetni egy csomagküldő szolgálat üzenetét a csalókétól. 35,2 százalék pedig bedől a kis munka nagy fizetés ígéretének, nem szűri ki az átverő álláshirdetést. Nem csoda, hogy a magyar vállalatok mindössze 29%-a tartja magát megfelelően védettnek.
Kulcs trendek Magyarországon
- A technológiai szektor a legcélzottabb Magyarországon, de a bankok és más pénzügyi szolgáltatók is fokozott támadási nyomás alatt állnak.
- Az adathalászat vált a leggyakoribb támadási formává, megelőzve a klasszikus malware és ransomware módszereket.
- A támadók között megnőtt a kevésbé képzett, de AI-t használó elkövetők, a "script kiddie-k" aránya.
- A fogyasztók hamis biztonságérzete miatt gyakran válnak áldozattá: bár 70%-uk tudja, hogy a bank nem kér telefonon adatokat, a gyakorlatban mégis sokan bedőlnek az átverésnek
Mivel védekezhetnek a bankok?
Proaktív kockázatelemzés és kezelés: A Mastercard Cyber Insights adatai segítenek az előrejelzésben és a gyors reagálásban. Elengedhetetlen az ügyféltudatosság növelése: a hatékony védelem ott kezdődik, hogy az ügyfél felismeri a fenyegetést – az edukáció önmagában nem elégséges, a felhasználók viselkedését kell megváltoztatni.
A technológiai fejlesztések elkerülhetetlenek és folyamatossá kell válniuk. A biometrikus azonosítás és a kétfaktoros hitelesítés bevezetése csak az első lépés, elengedhetetlen a továbblépés, a felhasználóbarát biztonsági megoldások kialakítása. 2025-ben már elengedhetetlen az iparági összefogás. Az információmegosztásra ma már nemcsak kompetitív előnyként kell tekinteni, hanem alapvető szükségletre.
Aki ma a biztonságba fektet, holnap a bizalmat nyeri meg. A kiberincidensek legnagyobb kára a reputációvesztés, az ellopott pénz és az adatok, valamint az adatok helyreállítása és a büntetések mellett. A digitális védelem közös felelősség. A tét nem kisebb, mint pénzügyi rendszerbe vetett bizalom megőrzése.
A tanulmány letölthető: